Reggel 8:15-kor várt a fűtött, bőrüléses autó (úgy értem, az ülés fűtött, és az autó), amivel elvittük a házigazda lányait az iskolába egy szomszédos kisvárosba, Gardabaer-ba/be. Ez az iskola fogadja az 5-6.os gyerekeket, majd jövök ide is látogató napra.
Az iskola neve Litlu-Ásar.
Innen Axel irodájába hajtottunk a rettenetes nagy Volvo-val, amibe alig tudok bemászni, olyan magasan van az ülés.
Az irodában egy öreg, nagyon kedves husky fogadott, Vindur a neve, Szél.
Axel egész délelőtt magyarázta a Hjallastefnan működését, mint iskolafenntartó szervezetét, mint 430 pedagógus és a pedagógiai munkát közvetlen segítő munkatárs munkáltatójáét.
************************************************************************************************************************************
Innen most egy hosszabb szakmai beszámoló következik, barátok és családtagok görgessenek lejjebb.
A Hjallastefnan 16 oktatási intézményébe a fő bevétel az önkormányzatoktól érkezik. Ez az összes működési költség kb 70-75%-át fedezi. Ez az összeg az önkormányzati intézménynek fizetett támogatás 75%-a. Mivel az önkormányzatok csak 11 hónapra fizetik ezt a támogatást, ezért a havi bevétel 10%-a gyűlik minden évben a 12. hónap számára.
A szülők fizetik a fennmaradó 25%-ot, melyet az intézmény egyenruhára, szükséges plusz órákra és pl tisztítószerekre, iskolabuszra költ.
Kivétel pl. Reykjavík önkormányzata, amely annyit fizet az ott működő iskolák fenntartására, mint amennyit a városban működő önkormányzati iskolák kapnak. "Mirror contribution": amennyit saját iskoláiknak fizetnek, annyit kapnak a függetlenek is. Más önkormányzatok minden iskola/óvoda esetében sajátos döntést hoznak a támogatás mértékét tekintve. A támogatás nagysága attól is függ, hogy az intézmény hány képzett szakembert, óvónőt vagy tanárt foglalkoztat. Ugyan kötelező diplomával rendelkezni mindenkinek ahhoz, hogy taníthasson, még sincs minden státuszon diplomás pedagógus. A tanár- és óvodapedagógus képzés 5 éves lett, sokan járnak már az egyetemekre, de még nem végezték el, így, különösen az óvodákban gyakori a képesítés nélküli munkaerő. Minél magasabb a diplomás tanárok száma, annál magasabb a támogatás összege.
Az SNI gyerekek után járó normatíva mindig az iskolának/óvodának adott támogatás fölött áll, és mindig adják, amikor SNI gyerek kerül az intézménybe. Van, hogy nem azonnal kapja meg a fenntartó az összeget, de akkor is ellátják a gyereket: "Customer's always first."
A Hjallastefnan legfőbb döntéshozó szerve a Board. Gazdag befektetőkből áll, akik igen jól jártak a 2008-as krízis idején, hogy pénzüket egy oktatási intézményeket fenntartó vállalkozásba, és nem ingatlanba, vagy állampapírba fektették. Ezért mind a mai napig, sőt, biztonságosan tervezhetően hagyják a befektetésüket a szervezetnél.
Ők adják össze pl évente azt a pénzt, amiből a Hjallastefnan a szakembereit fizeti: pszichológus, informatikus, jógatanár stb.
Akinek oktatásba befektetni való pénze van, óvodát alapít, nem iskolát. Kisebb a költsége, bevétele pedig megegyezik az önkormányzatiakéival.
Hjallastefnan fenntart egy autista iskolát, melybe 4 kislány kivétel csak fiúk járnak.
Kifejlesztettek egy sajátos házbővítési rendszert, miután rendszeresen megvásároltak, vagy kibéreltek kisméretű házakat az újabb és újabb intézményeik számára. Ezt a metódust mára már, mint licencet árulják is.
A Hjallastefnan intézményeinek épületeit egyetlen cég birtokolja, e cég képviselője többek között a kuratórium egyik tagja.
Van még olyan épület, melyben Hjalli Iskola működik, melyet bérelnek. A bérleti díj kb 1500 isk (3000 Ft)/m2.
A törvény szerint pl óvodában 7m2/gyerek helyigénynek kell megfelelni.
Hjallastefnanhoz tartozik 1230 óvodás és 635 iskolás gyerek, valamint 430 pedagógus és segítő.
Bevételüket 70%-ban bérre, 30%-ban pedig élelmezésre illetve egyéb-re költik.
Költségeik igen hasonlóak az önkormányzati intézményekéihez, bevételük azonban kevesebb, mivel a hiányzó 25%-ot a szülőknek kell(ene) befizetni, de nem mindig fizetik valóban be.
Intézményeikben a pedagógusok a kötelező bértáblában egy-két lépcsővel feljebbi fizetést kapnak, mint amennyit az önkormányzati iskolában dolgozók, + juttatásokat (km pénz, autóbérlés stb: 30-40.000 isk/hó).
Júni 1 és júli 31 között szünet, senki nem dolgozik az iskolákban, óvodákban.
Hjallastefnan oktatási intézményeiben a pedagógusok 27, 5 órát töltenek a gyerekekkel az intézményben egy héten.
A ped. szakszervezet 17,33 kötelező órát akar elérni.
Bár nem kötelező, de jóformán mindenki tagja a szakszervezetnek, bérének 1%-át a pedagógus, 4%-át a munkáltató fizeti tagdíjként. Könnyebben talál munkát az, aki szakszervezeti tag.
Az OECD országok viszonylatában Izland túl sok pénzt költ oktatásra, a tanárok kevesebb órát töltenek a gyerekekkel, és alacsonyabb a fizetésük.
Hjallastefnan-nak nincs összehasonlítása az önkormányzati intézményekkel. Ezt a kérdésemet Axel érdekesnek és megfontolandónak találta.
Hjallastefnan tagja az SSSK-nak, az Izlandi Független Iskolák Szövetségének, melynek jelenleg 46 tagintézménye van, 4.100 gyerekkel. (3 olyan független iskola van Izlandon, mely nem tagja e szervezetek egyikének sem.) (Izlandon 61.500 oktatásban résztvevő gyerek van, független iskolákba 7%-uk jár.) Az SSSK pedig tagja egy ernyőszervezetnek, mely egyéb NGO-kat tömörít. Az SSSK nem más, mint egy lobbyszervezet a független iskolák érdekeit védendő. Részt vesz a döntés-előkészítésben, amennyiben az oktatással kapcsolatos törvény kerül a parlament elé.
Véleményüket kikérik, nemhogy meghallgatják.
2005-ben alakult, addig minden iskola egyenként igyekezett érdekeit megvédeni. Margret Pála Olafsdottir vonta az SSSK szárnyai alá az intézményeket. Cél az volt, hogy az önkormányzat többet fizessen ezen intézményeknek, mint amennyit addig fizetett. Céljukat részben már elérték, de a 100%-os támogatásért küzdenek.
Az SSSK évenkénti tagdíjbevétele 4.300.000 isk (kb 9 millió Ft), melyet 50 intézmény fizet be.
A tagdíj sávos meghatározású, gyereklétszámtól függ. Aki átlép a következő kategóriába, önként jelzi ezt, és magasabb összegről kéri a számlát.
Álljon itt a táblázat (1 isk = kb 1,7 Ft)
0 - 40 = 37.500
41 - 80 = 69.500
81 - 120 = 101.000
121 - 200 = 153.000
200 fölött = 203.500
Miután mindezt megtanultam, Axel átvitt a Hjallastefnan fő irodájába, ahol végre személyesen is megismertem Gudrunt, akivel olyan sokat leveleztem a nyáron. Vele dolgozik még Áslaug, kedves és nagyon jól beszél angolul. És ért is.
Elvittek enni egy még nagyobb autóval.
Megbeszéltük a következő napok tervét: holnap a közeli iskolába megyek reggel, ott mindent megnézek, az igazgatóval tudok beszélgetni.
Szerdán Gudrunnal és Áslauggal egy nagyon messzi kis szigeten működő kisiskolát látogatunk meg, csütörtökön pedig Magga Pála-val fogok mintegy 8 órát autózni, hogy Izland északi peremén is lássak intézményt, miközben lesz időnk mindarról beszélgetni, amit szeretnék tőle megtanulni, és amit mint közös jövőt el tudnánk tervezni egyesületeink számára.
***********************************************************************************************************************************
Barátok, vissza lehet jönni!
Aztán csak elmentem az IKEA-ba, mert nagyon közel voltam hozzá. Otthon éreztem magam, mert semmi a világon nincs, ami otthon az IKEA-ban ne lenne. És itt is ugyanúgy nem kell semmi, mint otthon, csak otthon mégis megveszem, itt meg nem! :)
Vettem 10 réngombócot kis dobozkában, gondoltam, megveszem, megeszem itthon, főzök hozzá egy krumplit.
5-öt bírtam megenni egy fél krumplival.
Azóta írok. Elég volt mára. Még jó, hogy Zsuzsával és Péterrel lehetett kicsit beszélgetni közben.
Ja, majd elfelejtettem: mindenhol van wifi, pl az IKEA-ban is, aminek az előterében, egy igen kényelmes IKEA fotelban ülve hosszan beszélgettem ingyen a húgommal a skype-on. Hihihi.
Hogy is volt ez régebben?
